Gnatológus vagy fogorvos - Melyikre van szükséged?
Fogorvos vagy gnatológus? Döntés előtt állsz? Segítünk, hogy megtudd, melyik szakemberre van szükséged a fogproblémáid kezelésére.
top of page
A fejfájás okai és kezelése
Jó lenne egy tartós megoldás a fejfájásodra? Ha rendszeresen visszatérő fejfájásod van, ez az oldal neked szól!
Mi okozhatja? Stressz, időjárás változás, hormonális zavarok, genetika?
Légy őszinte, mit ér egy olyan válasz, ami nem rejt magában semmilyen megoldást?
Fejfájás típusai
Mielőtt megvizsgáljuk a fejfájás lehetséges okait és a fejfájás kezelési módját, kezdjük az alapokkal! A fejfájás különböző helyeken, különböző intenzitással és fájdalommal (lüktető, szúró, tompa) jelentkezhet.
A leggyakrabban az alábbi fejfájás típusokat szoktuk megkülönböztetni:
-
cluster fejfájás
-
tenziós fejfájás
-
migrénes fejfájás
De mik lehetnek a fejfájás okai?
Mi okozhat fejfájást? A fejfájás hátterében állhatnak betegségek, az egészségtelen életmód és a stressz is.
Gondolkodj el az alábbin: Mi fáj pontosan, amikor fejfájásod van? Az agyad, esetleg a koponyád csontjai vagy valami más?
Mondhatnánk azt is, hogy idegrendszeri zavar a fejfájás okozója, de mégis mi okozhatja azt?
Mutatunk egy teljesen új nézőpontot, viszont fontos észrevenned egy dolgot az itt látható képen: azt, hogy milyen sok izom is van a koponyádon!
Ismeretlen kóreredet
Mi az a lehetséges ok, ami sokszor nem kerül felismerésre, de mégis annyira gyakori, hogy külön kategóriát képez a fejfájások csoportosításában? Egy 2010-ben készült vizsgálat szerint azok, akiknél fennáll ez a probléma 85% szenved fejfájásban. (1)
Mi lehet a háttérben?
A két leggyakoribb fejfájás típus esetén egyaránt szerepe van a problémák kialakulásában az ún. trigger pontoknak. Ezek az izmok túlerőltetése, illetve sérülése miatt létrejövő görcsös csomók.
Az izmaink sok-sok egymással közel párhuzamosan futó rostból állnak, egy rost nagyjából olyan vastag, mint egy hajszál. A hosszantartó túlerőltetés jelentősen hozzá tud járulni ezeknek a trigger pontoknak a kialakulásához.
Hogyan?
Ha egy izom hosszú ideig kis mértékben, de megfeszített állapotban van, (ez történik például, ha rossz testtartással állunk vagy ülünk), az izmok feszítettsége összenyomja az ereket, így csökkenti a véráramlást az izomban, ezáltal elzárva az izmot a tápanyagoktól, oxigéntől.
Ahhoz, hogy egy izom ellazult állapotba jusson szükség van némi energiára. A csökkent vérellátás miatt viszont lesznek izomrostok, amelyek nem kapnak elég vért, tápanyagot, így nem lesz meg a szükséges energia a nyugalmi állapot visszaállítására.
Így kialakulnak tehát a trigger pontok.
Mit okoznak a trigger pontok?
A trigger pontok megnyomása fájdalommal jár, viszont a fő panaszt nem is ez okozza. Nagyobb probléma az, hogy kisugárzó fájdalmat váltanak ki.
Ez azt jelenti, hogy a trigger ponttól távol alakul ki fájdalom. Így például a képen is látható izom, ami a halántékunknál van, nem csak önmaga lehet fájdalmas, hanem más területeken is kiválthat fájdalom érzetet.
Tehát pl. fogfájdalmat érezhetünk, miközben nem is a fogainkkal van a probléma, hanem az izommal a halántékunknál.
A trigger pontok szerepe a fejfájásban
A trigger pontok szerepe a fejfájások kialakulásában már régóta tárgyalt az orvosi szakirodalomban. Így széles körben napvilágot láttak azon adatok, miszerint a fejfájás gyakorisága és erőssége arányban áll a trigger pontok számával. Trigger pontok megnyomásával kiválható fejfájás vagy akár bizonyos betegeknél migrénes roham is. (2)
Mi okozhatja a trigger pontok létrejöttét a fejfájás esetén?
Itt jön szóba az állkapocsízület, valamit a környező izmok betegsége. Az állkapocsízületet, a környező fej-nyak izmokat, illetve a fogazatot együttesen rágószervnek nevezzük. Ha ezek nincsenek összhangban, akkor egyikbe vagy akár többen, probléma léphet fel. (3)
Szerencsére a tünetek legelőször általában az izmoknál kezdődnek. Szerencse azért, mivel az izmok sokkal hamarabb tudnak regenerálódni, ha megszűnik a kóros igénybevétel. Míg a fogak, illetve állkapocs ízületekről ez már nem mondható el.
Miben rejlik a megoldás?
Az orvosi szakirodalomban egyre szélesebb körben ismerik fel, hogy a rágószerv problémái nem ritkán forrásai, illetve kiváltói lehetnek a fejfájásos tüneteknek. (4) (3)
A mi szakterületünk a rágószerv optimális működésének helyreállítása, tehát a fogazat, izomzat és ízület közti harmónia helyreállítása. (Kérjük fejfájásával először mindig keresse fel háziorvosát, kezelőorvosát!)
Feltételezés vagy tudomány?
Állkapocsízületi kezelés módszere
Az általunk is használt elektromos izommérő készülék által vezetett kezelés, hogy az izomzat megfelelő működését és szimmetriáját helyreállítsák.
Hatásai
-
fejfájás erősségének csökkenése: 68,5%
-
fej-nyak izmok érintésre való fájdalmának csökkenése: 72,2%
-
fájdalom csökkenése az állkapocs mozgatásakor: 66,6%
Állkapocsízületi problémák és fejfájás: 1198 páciens elemzése
Következtetések:
-
A fejfájás az állkapocsízületi problémák leggyakoribb kísérő betegsége.
-
1198 páciens adatainak elemzése összhangban van a korábbi szakirodalmi adatokkal, alátámasztva a fejfájás és az állkapocsízületi problémák összefüggését.
Hogyan néz ki a mi megközelítésünk?
1. Izomműködés mérés
Volt már rajtad EKG? Az EKG az egyik leggyakrabban végzett vizsgálat, ha a szívműködésedről van szó. Egy ehhez hasonló készüléket használunk az izomzatod vizsgálatára.
A neve elektromyográfia (EMG), amelyet a neurológiai vizsgálatok során széleskörben használnak. A jelentése (elektro-) elektromos, (myo-) izom, (gráfia) rajzolás, mérés.
Ezzel objektív, mérhető adatokat kapunk, hasonlóan egy vérvizsgálat eredményeihez.
Dokumentált eredmények
Az izomműködés mérése lehetővé teszi, hogy nem csak pontosabb diagnózist állítsunk fel, hanem a kezelés eredménye is számszerűen, nyilvánvalóan látható legyen.
Természetesen a legfontosabb mindig az, amit te tapasztalsz!
2. Számítógépes szájszkennelés és kezeléstervezés
3D felvételt készítünk a fogazatodról és miután megismertük panaszaidat, jelen állapotodat és igényeidet, elkészítünk egy személyre szabott kezelési tervet, hogy hogyan is fogjuk helyrehozni az izomzatod és fogazatod összhangját annak érdekében, hogy megszűnjön a visszatérő fejfájás és a további tünetek.
3. Kezelés
Ha kezelésbe kezdesz nálunk, 30 nap tesztidőszakot biztosítunk arra, hogy te magad győződj meg az eredményekről. A legfontosabb számunkra az elégedettséged. A 30 napon belül pedig két kontrollt is beiktatunk, az esetleg szükséges finomhangolásokra!
Megjegyzés: A pénz-vissza garancia az anyagköltségre nem terjed, de ez nagyságrendileg 25 százaléka a kezelés teljes költségének.
Szakmailag rólunk
2011-ben Kínában megalapították a Kovács féle központot.
A képen a Zheijang Fogorvostudományi Egyetem Állkapocsízületi munkacsoportja látható, látogatáson a központban.
Foglalj időpontot vizsgálatodra!
Címünk:
Hogyan?
1. Töltsd ki az űrlapot az adataiddal.
2. Nézd meg az online előadásunkat, amit emailben küldünk el neked.
3. Érkezz 10 perccel a megbeszélt időpontod előtt.
1181 Budapest, Üllői út 437.
Nyitvatartási idő:
Hétfőtől péntekig 9:00 - 17:30 között.
Teljes állapotfelmérés (ahogyan az az állapotfelmérés oldalon olvasható).
RÓLUNK
Tevékenységünket 2006-ban kezdtük, azóta több, mint 4000 ember járt már nálunk. Családi vállalkozás vagyunk, immár a második generációban. Folyamatosan bővülő csapatunkkal igyekszünk élen járni a szakterületünkön és olyan minőségben szolgáltatni, amelyre büszkék vagyunk.
Források:
1. Franco A, Gonçalves D, Castanharo S, Speciali J, Bigal M. Migraine is the Most Prevalent Primary Headache in Individuals with Temporomandibular Disorders. J Orofac Pain. 2010;24:287-292.
2. Do, T. P., Heldarskard, G. F., Kolding, L. T., Hvedstrup, J. & Schytz, H. W. Myofascial trigger points in migraine and tension-type headache. The Journal of Headache and Pain 19, 84 (2018).
3. Di Paolo C, D’Urso A, Papi P, et al. Temporomandibular Disorders and Headache: A Retrospective Analysis of 1198 Patients. Pain Research and Management. doi:https://doi.org/10.1155/2017/3203027
4. . Ballegaard V, Thede-Schmidt-Hansen P, Svensson P, Jensen R. Are headache and temporomandibular disorders related? A blinded study. Cephalalgia Int J Headache. 2008;28(8):832-841. doi:10.1111/j.1468-2982.2008.01597.x
bottom of page