Ahhoz, hogy megértsd ezeket a panaszokat, és tudd, mit lehet tenni a fájdalom ellen, érdemes megismerned néhány alapvető dolgot a tested ezen részéről és a panaszok kialakulásáról. Ha az állkapocsfájdalom megnehezíti az életed, ez az oldal jó kiindulópont.
Az alapok: az állkapocs és az állkapocsízület
Az állkapocsízület a fülünk előtt elhelyezkedő ízület: itt két csont találkozik úgy, hogy egymáshoz képest el tudnak mozdulni. Az állkapocsízület esetében ez a mozgás elsősorban a rágást és a beszédet jelenti. Az egyik csont a koponyánk, a másik az állkapcsunk. Az ízület homorú része, az ízületi vápa a koponyához tartozik, a domború része pedig az állkapocscsont vége, az úgynevezett fejecs.
Az állkapocsízület jellemzői
Különlegessége, hogy nagyon laza: a tér minden irányába engedi mozogni az állkapcsot. Így nemcsak nyitni és csukni tudjuk a szánkat, hanem minden irányba mozgatva meg is tudjuk rágni az ételt. Viszont pont ez a tulajdonsága teszi sérülékennyé.
Az állkapocsfájdalom lehetséges okai
Naponta több ezer alkalommal zárjuk össze a fogainkat: nyeléskor, ösztönös fogszorításkor vagy evés közben. Ilyenkor az állkapcsunk abba a helyzetbe kerül, amelyet az egymással érintkező alsó és felső fogaink diktálnak.
Ha a fogaink elkopnak és alacsonyabbak lesznek, hirtelen jobban össze tudjuk zárni őket. A fogak eredeti magassága a megfelelő helyzetben tartotta az állkapcsot; kopottan viszont az állkapocs közelebb kerül a koponyához.
Mivel jár ez?
Azt a pici, de nagyon mozgékony ízületet jóval nagyobb erő éri, és a túlterhelés kattogáshoz vezethet. A testünk nem akarja tönkretenni az ízületet, ezért ránk kényszeríti, hogy kíméljük: kevésbé tudjuk kinyitni a szánkat vagy oldalra mozdítani az állkapcsunkat.
Hogyan éri ezt el a testünk?
A környező izmok görcsössé, feszessé válnak, így mozgáskorlátozottság alakul ki. Az izmok fájdalma, amely akár fejfájás vagy nyakfájás formájában is megjelenhet, csak a tünet.

Az állkapocsízület részei
Az ízületen kívül a fogak és az izmok is fontosak. Ez a hármas együtt alkotja a rágószervet. Nézzük meg őket részletesebben.
Az izmok
Az izmokról tudni kell valamit, ami fölött még szakmabeliek is hajlamosak átsiklani: a rágószervnek több mint 16 pár izom a része. A fejtartásunkért felelős nyakizmok többsége is a rendszerhez tartozik.
Izmokat találunk a halántékon, az állkapocs külső és belső oldalán, az állkapocs alatt, a nyaki gerinc előtt, és a fül mögül a mellkasig ívelő izmot is ide soroljuk. Így már érthető, miért nem csak egy szerény kattogás formájában jelentkeznek sokszor az állkapocsízületi problémák.

Az ízület
Az ízületben az állkapocs és a koponya találkozik, a fülünk előtt. Benne egy kis „párna”, egy porc segíti, hogy az állkapcsunk ilyen sokféle mozgásra legyen képes. Ha azonban összenyomódik, könnyen „kicsúszhat” a két csont közül. Erre a kicsúszásra jellemző az állkapocs kattogása, rosszabb esetben pedig dörzsölődésre emlékeztető hang.
A fogak
A fogazatunk az, ami a legkuszább tud lenni: szinte senkinél sincs meg eredeti állapotában (tömések, fogpótlások, koronák miatt), és sokaknál elég kopott is.

Miért fáj az állkapcsom?
Az állkapocsízületi betegségeknek három fő típusát különböztetjük meg.
Az izmokat érintő állkapocsízületi betegség
Ez a leggyakoribb forma. Jellemző, hogy a fej-nyak izmokban érzékeny, görcsös csomók találhatók, és az izmok fájdalmasak lehetnek. Az érzékeny csomókat triggerpontoknak nevezzük (a trigger angolul a puska ravaszát jelenti). Van olyan fajtájuk, amelynek megnyomása egy távolabbi helyen vált ki fájdalmat: a fájdalom kisugárzik.

Az ízületen belüli porc kényszerhelyzetével járó betegség
Ez a forma gyakran kattogással jár. Rosszabb esetben nincs kattogás, viszont a szájnyitás jelentősen korlátozottá válik.
Mik lehetnek a kattogás okai?
Az ízületben található kis porc összezárt fogaknál előre préselődik, vagyis nincs ott, ahol lennie kellene, a két csont között. Szájnyitáskor viszont hirtelen „visszaugrik” a helyére, és ez a visszaugrás jár hanggal. Gondolhatjuk, mennyire egészséges egy porcnak, ha folyamatosan ki-be préselődik.
Az izmok gyorsan regenerálódnak, a porc viszont szinte képtelen rá, mert alig futnak benne erek. Kezdetben tehát kattogó hangot hallunk az ízületben. Előfordul, hogy az állapot javul, de az ellenkezője is bekövetkezhet: a kattogás megszűnik, mert a porc már nem tér vissza minden szájnyitáskor a helyére.

Ilyenkor a porc tartósan kényszerhelyzetben van, kiszorítva eredeti helyéről. Ez előrehaladottabb állapot, amely járhat heveny tünetekkel, de lehet hosszú lefolyású, viszonylag kevés panasszal. Heveny esetben szájzár alakulhat ki erős fájdalommal; krónikus formájában enyhébb szájnyitási korlátozottság lép fel, és az állkapocs bizonyos irányokba nem mozdítható.
Az egész ízületet érintő betegség
Ide tartoznak az ízületi gyulladások és a súlyos kopással járó állapotok. Van, amelyiknél nincs fájdalom, viszont a két csont már egymáson csúszik, a porcos részek kikoptak, és az állkapocs mozgatását hóropogáshoz vagy homokszemek dörzsöléséhez hasonló, furcsa zaj kíséri. Ebbe a csoportba tartozik az is, amikor nincs hang, csak az állkapocsízületből származó fájdalom.

Az állkapocsfájdalom tünetei
Az állkapocs betegségei nagyon sokféle tünetet okozhatnak, a teljesség igénye nélkül:
- állkapocsízületi fájdalom
- kattogó vagy sercegő hang az állkapocs mozgatásakor
- fájdalom a rágóizmokban vagy a fej-nyak izmokban
- korlátozott vagy fájdalmas szájnyitás
- fejfájás
- gyakori fülzúgás, füldugulás
- arcfájdalom
- nyakfájás
- kéz- és ujjzsibbadás
- gerincproblémák
- előreesett fejtartás
- ízületi panaszok, ízületi gyulladás
Az állkapocsízületi problémák oda-vissza összefügghetnek más testi problémákkal: más betegség kiválthatja őket, és ők is kiválthatnak más betegséget.
Hogyan kezelhető az állkapocsfájdalom?
Az állkapocsfájdalom és a kísérő panaszok maguktól is megszűnhetnek, de nem ritkán kezelésre van szükség. Szóba jöhetnek fájdalomcsillapító és izomlazító gyógyszerek, de ezek csak a tüneti kezelés részei lehetnek.
A szakmai irányelvünk az, hogy a fájdalomcsillapítók hosszú távú szedése helyett az állkapocsfájdalom valódi okát igyekszünk megszüntetni. Ha a rágószerv részei, vagyis a fogazat, az állkapocsízület és a fej-nyak izmok nincsenek összhangban, az akadályozhatja a tünetek javulását. A kezelés mindig személyre szabott.
Milyen kezelési formák léteznek?
A tünetek enyhítésére javasolható a gyógytorna, a fizikoterápia (fizikai módszerekkel, például lézerfényes stimulációval végzett kezelés) vagy a sínterápia.

Mit tegyek, ha az állkapocsfájdalmam a fogaim miatt van?
Ilyenkor válik fontossá a sínterápia, az állkapocsízületi problémák több mint százéves múltra visszatekintő kezelési módja.
Az alsó vagy a felső fogívre egy rendszerint műanyagból készült, patkó alakú készülék kerül, amely körülöleli a fogakat, és így használat közben nem esik le. Legfontosabb része a teteje, amely az ellenoldali fogak felé néz. Egyszerűsített példával: ha valakinek a jobb oldali fogai nagyon le vannak kopva, a bal oldaliak csak kicsit, akkor az állkapcsa is ferde, az ízületek aszimmetrikus terhelést kapnak, és a jobb oldalon nagy eséllyel panaszok jelennek meg. Elméletben egy olyan sín, amely kiegyenlíti a két oldal fogainak magasságát, helyreállítja az állkapocs helyes tartását és az ízület megfelelő terhelését.
Az elképzelés logikus. De akkor miért jár néhány páciens egy szatyornyi „harapásemelő sínnel” fogorvostól fogorvosig, és mégsem szűnnek meg a panaszai?

Honnan tudja bárki, mi az állkapocs ideális helyzete? Röntgen- vagy CT-felvételek alapján kellene megállapítani?
Szerintünk nem. A 19. század végén a berlini anatómus és sebész, Julius Wolff felfedezte, hogy a csontok a terhelésnek megfelelően átépülnek: ha egy csontot hosszú távon túlterhelés ér, megváltozik a formája. Ebből következik, hogy a kóros terhelés miatt deformálódott ízületet nem tudjuk a csontokra vagy a röntgenfelvételekre támaszkodva megbízhatóan a megfelelő helyzetbe hozni és tehermentesíteni. Más megközelítésre van szükség.
Mikor kell orvoshoz fordulnom állkapocsfájdalommal?
Fordulj szakorvoshoz, ha:
- az állkapcsod fájdalma tartós, több napig fennáll
- súlyos fájdalom jelentkezik
- szájnyitáskor vagy -záráskor kattanást vagy reccsenést észlelsz
- a fájdalom a füledbe vagy a fejedbe sugárzik
- szájzár alakul ki, nehezen tudod kinyitni a szádat
- duzzanat vagy merevség lép fel
- a fájdalom akadályozza a mindennapi tevékenységeket, például az evést vagy a beszédet
Ne halaszd a kezelést: a korai beavatkozás megelőzheti a tünetek súlyosbodását és a krónikus fájdalom kialakulását.
Ez az információ tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a szakorvosi vizsgálatot és tanácsadást. Állkapocsfájdalom esetén mindig fordulj képzett fogorvoshoz vagy állkapocsízületi specialistához.
A mi megközelítésünk
A módszerünket „Testi kiegyensúlyozás” névre kereszteltük. Saját fejlesztés, és alapjaiban különbözik sok állkapocsízületi kezelési módszertől.
Testi kiegyensúlyozás
A kezelés alapja az izmok kilazítása és szimmetriájuk helyreállítása. Mi mozgatja ugyanis a csontokat? Az izmok. Sőt, a csontok helyzetének fenntartásáért is az izmok felelnek: akár jó, akár görnyedt a testtartásunk, mindkettőt az izmok tartják fenn. Nyugalomban is dolgoznak, hogy helyben tartsák a testünk részeit; ezt a nyugalmi munkát nevezzük izomtónusnak.
Ha el tudjuk érni, hogy az izmok kilazuljanak és újra nyugalmi tónusba kerüljenek, nagyon nagy valószínűséggel a csontok is ideális helyzetbe kerülnek. Ezt célozzuk meg a módszerünkkel, hogy az állkapocsfájdalom és az állkapocsízületi problémák megszűnhessenek.
Cikket írta: Dr. Kovács Sebastian, fogorvos
Felhasznált szakirodalom
- National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine. Temporomandibular Disorders: Priorities for Research and Care. Washington, DC: The National Academies Press, 2020. doi:10.17226/25652
- Schiffman E, Ohrbach R, Truelove E, et al. Diagnostic Criteria for Temporomandibular Disorders (DC/TMD) for Clinical and Research Applications. J Oral Facial Pain Headache. 2014;28(1):6–27. doi:10.11607/jop.1151





