import { local } from 'wix-storage';
$w.onReady(function () {
// Check URL for GCLID and store it
let url = new URL(window.location.href);
let gclid = url.searchParams.get('gclid');
if (gclid) {
local.setItem('gclid', gclid);
}
});
console.log
Állkapocs fájdalom, amit érdemes tudnod
Állkapocs kattogás, állkapocsízületi gyulladás, fájdalom a fül előtt az állkapocsban, fájdalom a rágóizmokban, szájnyitási nehezítettség. Mit jelentenek ezek?
Ahhoz, hogy megértsd ezeket és tudd, hogy mit lehet tenni a fájdalom ellen, érdemes néhány elemi dolgot megismerned tested ezen részéről, és a panaszok kialakulásának mechanizmusáról.
Ha az állkapocs fájdalom megnehezíti az életed, ez az oldal kiváló kiindulópont a tájékozódáshoz!
Megjelenések:
1. Az alapok: állkapocs és az állkapocs ízület
Az állkapocs ízületünk a fülünk előtt elhelyezkedő ízület, tehát egy olyan része a testünknek, ahol két csont találkozik egymással, mégpedig úgy, hogy a csontok el tudnak mozdulni egymáshoz képest, hogy így mozgás jöjjön létre.
Az állkapocs ízület esetén ez a mozgás a rágást és a beszédet jelenti a legfőképp. Az egyik csont a koponyánk, a másik pedig az állkapcsunk. Az ízület homorú részét, amely a koponyánknak része az ízületi vápa, míg a domború rész az állkapocs csontunk vége, az ún. fejecs.
Az állkapocs ízület jellemzői
Különlegessége ennek az ízületnek, hogy nagyon laza, tehát a tér minden irányába engedi az állkapcsunkat mozogni, és így nem csak nyitni-csukni tudunk a szánkkal, hanem az állkapcsunkat minden irányba mozgatva, tudjuk megrágni az ételt.
Viszont pont ez a tulajdonsága okozza a sérülékenységét is!
Az állkapocs fájdalom lehetséges okai
Naponta több ezer alkalommal zárjuk össze a fogainkat, akár a saját nyálunk lenyelése során, akár a fogaink ösztönös összeszorításakor vagy evéskor. Amikor összezárjuk a fogainkat az állkapcsunk olyan helyzetbe jut, amit az alsó és felső fogaink egymással érintkezve diktálnak.
Ha viszont a fogaink elkopnak és így alacsonyabbak lesznek, hirtelen jobban össze tudjuk zárni a fogazatunkat. A fogaink eredeti magassága az állkapcsunkat a megfelelő helyzetben tartotta. Kopottan viszont már közelebb kerül az állkapocs a koponyánkhoz.
Mivel jár ez?
Azt a pici, de nagyon mozgékony ízületet jóval nagyobb erő éri. Az ízület túlterhelése pedig kattogáshoz vezethet. Persze a testünk nem akarja tönkre tenni az ízületet, így ránk erőlteti, hogy kíméljük. Kevésbé leszünk képesek kinyitni a szánkat vagy különböző irányokba elmozdítani az állkapcsunkat.
Hogyan éri ezt el a testünk?
Görcsössé, feszessé válnak a környező izmok így mozgáskorlátozottság alakul ki. Az izmok fájdalma pedig, ami akár fejfájás vagy nyakfájás formájában is megnyilvánulhat csak a tünet.
2. Az állkapocsízület részei
Az állkapocsízületen kívül, tehát fontos tényezők még a fogak, valamint az izmok is. Ez a hármas együtt képezi a rágószervet, ami egy összefoglaló név ezekre. Nézzük ezeket picit részletesebben.
Az izmok
Ha az izmokról beszélünk, tudni kell azt, ami fölött még szakmabeliek is hajlamosak átsiklani. A rágószervünknek ugyanis több, mint 16 pár izom a része!
Ha megnézed ezt a képet látod, hogy a nyakizmok többsége, amelyek a fejtartásunkért felelősek is részesei a rendszernek.
A halántékunkon, az állkapcsunk külső és belső oldalán, az állkapcsunk alatt, a nyaki gerincünk előtt is találhatóak izmok, illetve a fülünk mögül a mellkasunkhoz ívelő izmot is találunk itt.
Így már érthetővé válik, hogy az állkapocsízületi problémák sokszor miért nem csak egy szerény kattogás formájában nyilvánulnak meg.
Az ízület
Azután itt az ízületünk, aminél az állkapocsízületünk és a koponyánk találkozik, a fülünk előtt. Ebben egy pici „párna” is található, ami egy porc és hozzájárul ahhoz, hogy az állkapcsunk ilyen sokféle mozgásra legyen képes, viszont, ha összenyomódik akkor hamar ki tud „csúszni” a két csont közül.
Erre a kicsúszásra jellemző az állkapocs kattogás, rosszabb esetben pedig már inkább egy dörzsölődésre emlékeztető hang jelentkezhet.
A fogak
A fogazatunkat, tehát a fogaink összességét pedig nem valószínű, hogy be kell mutatni bárkinek is. Ez az, ami a legkuszább tud lenni, ami szinte egyikünkben sincs meg eredeti állapotában (tömések, fogpótlások, koronák következtében) és sokaknál elég kopott is.
3. Állkapocsízületi betegségek
Az állkapocsízületi betegségeket kiváltó okok esetében három fő típusról beszélhetünk:
Az izmokat érintő állkapocsízületi betegség
Ez a leggyakrabban előforduló állkapocsízületi betegség. Jellemző, hogy a fej-nyak izmokban érzékeny, görcsös csomók találhatóak, illetve az izmok fájdalmasak lehetnek.
Az érzékeny csomók úgynevezett trigger pontok. A trigger az angolból jön és a puska ravaszát jelenti. Ezek olyan csomók az izmokban amik érzékenyek, fájdalmasak és van olyan fajtájuk amikre jellemző, hogy amikor megnyomjuk őket az egy távolabbi helyen fájdalmat válthat ki, tehát kisugárzik a fájdalom.
Az ízületen belüli porc kényszerhelyzetével járó állkapocsízületi betegség
Ez a forma gyakran az állkapocs kattogásával jár, rosszabb esetben nincs kattogás, viszont az érintett személy szájnyitása jelentősen korlátozottá válik.
Mik lehetnek a kattogás okai?
Az ízületben található kis porc összezárt fogak mellett előre van préselődve, tehát nincs ott ahol lennie kéne, a két csont között. Amikor viszont kinyitja az érintett személy a száját a porc hirtelen „visszaugrik” a helyére. Ez a „visszaugrás” jár hanggal. Persze gondolhatjuk, hogy mennyire egészséges egy porcnak, ha folyamatosan ki-be préselődik.
Az izmok gyorsan regenerálódnak, a porc viszont szinte teljesen képtelen a regenerációra, mivel erek alig futnak benne. Kezdetben tehát egy kattogó hangot hallhatunk az érintett ízületben.
Előfordul, hogy javul az állapot viszont az ellenkezője is bekövetkezhet. Mégpedig a kattogás megszűnhet, mivel a porc már nem tér vissza minden szájnyitás alkalmával a megfelelő helyére.
Ilyenkor a porc folyamatosan egy kényszerhelyzetben van, kiszorítva eredeti helyéről. Ez egy előrehaladottabb állapot, mely járhat heveny tünetekkel, de lehet hosszú lefolyású, viszonylag kevés panasszal.
A heveny tünetek esetén az érintett személynél szájzár alakulhat ki, illetve erős fájdalommal jár. Hosszabb lefolyású, krónikus formája esetén viszont csak enyhébb szájnyitási korlátozottság lép fel. Bizonyos irányba a személy nem tudja eltolni az állkapcsát, mozgása korlátozott.
Az egész ízületet érintő állkapocsízületi betegség
Ebbe a csoportba az ízület gyulladás, illetve súlyos kopással járó állapotok tartoznak. Több alcsoport tartozik ide, amelyekben van, amelynél nincs állkapocs fájdalom, viszont az ízületben a két csont már egymáson csúszik, a porcos részek mind kikoptak, így pedig egy hóropogáshoz vagy homokszemek dörzsöléséhez hasonló, igen furcsa zajjal jár az állkapocs mozgatása.
Az is az ízületi rendellenesség csoportba tartozik, amikor nincs ilyen hang, csupán ízületi fájdalom áll fenn, mely az állkapocs ízületből származik.
4. Az állkapocs problémák tünetei
A tünetek tárháza igen széles, a teljesség igénye nélkül:
-
állkapocsízületi fájdalom
-
kattogó vagy sercegő hang az állkapocs mozgatásakor
-
fájdalom a rágóizmokban vagy a fej-nyak izmokban
-
szájnyitási korlátozottság/fájdalmas szájnyitás
-
fejfájás
-
gyakori fülzúgás, füldugulás
-
arcfájdalom
-
nyakfájás
-
kéz-, ujjzsibbadás
-
gerinc problémák
-
előre esett fejtartás
-
ízületi panaszok, ízületi gyulladás
Hozzá kell tenni, hogy a különféle testi problémákkal oda-vissza kapcsolata lehet az állkapocsízületi problémáknak. Így más betegség kiválthatja vagy más beteg kiváltója is lehet.
5. Az állkapocs ízületi problémák kezelése
Az állkapocs fájdalom és a további problémák lehet, hogy megszűnnek maguktól, de nem ritkán kezelésre van szükség.
Az állkapocs fájdalom kezelése során szóba jöhetnek ugyan fájdalomcsillapító, izomlazító gyógyszerek, de ezek csak a tüneti terápia részét képezhetik.
A mi szakmai irányelvünk, hogy fájdalomcsillapítók hosszútávú adagolása helyett, inkább az állkapocs fájdalom valódi okának megszüntetését igyekezzük elérni. Ha a rágószerv részei, tehát a fogazat, az állkapocs ízület, a fej-nyak izmok nincsenek egymással összhangban, az akadályát képezheti a tünetek javulásának. A kezelés persze mindig személyre szabott.
Milyen kezelési formák léteznek?
A tünetek enyhítésére javasolható a gyógytorna, fizikoterápia (ezek fizikai módszerekkel, pl. lézerfényes stimulációval történő kezelést jelentenek) vagy sínterápia.
Sínterápia
Mit jelent a sínterápia és hogyan segít az állkapocs fájdalom kezelésében?
A sínterápia egy több, mint százéves múltra visszatekintő kezelési módja az állkapocsízületi problémáknak. Mi az alapelképzelés mögötte?
Az alsó vagy felső fogívre egy rendszerint műanyagból készült, patkó alakú készüléket gyártanak, melyet a személy ráhúzhat a fogaira. A sín az alatta lévő fogakat körülöleli, ezáltal megkapaszkodva, hogy használat közben ne essen le. Legfontosabb felszíne a teteje, tehát az a rész, amely az ellenoldali (felső vagy alsó) fogak felé néz. Nagyon leegyszerűsített, de szemléletes példával úgy lehet ezt elmagyarázni, hogy ha valakinek a jobb oldali fogai nagyon le vannak kopva, míg a bal oldaliak csak kicsit kopottak, akkor az állkapcsa is ferde ennek a személynek. Így az állkapocsízületek is aszimmetrikus terhelést kapnak, a jobb oldali ízületben pedig nagy eséllyel panaszok jelennek meg. Elméletileg, ha egy olyan sínt készítenénk, amely a jobb és bal oldali fogak magasságát kiegyenlíti (a mi példánknál a jobb oldali fogakat jobban, míg a baloldaliakat kevésbé hosszabbítja meg) akkor az állkapocs helyes tartása, ezzel pedig az ízület és a fogak megfelelő terhelése is helyreáll.
Az elképzelés nagyon is logikusnak hangzik, de miért van mégis az, hogy néhány páciens egy szatyornyi „harapásemelő sínnek” keresztelt műanyaggal jár fogorvosról fogorvosra és mégsem szűntek meg a panaszai?
Honnan tudja bárki, hogy mi az állkapocsnak az ideális helyzete? Honnan tudja megmondani egy fogorvos, hogy „ez az ideális állkapocshelyzet”? Talán röntgenfelvételek vagy CT felvételek alapján kellene megállapítani a megfelelő helyzetet állkapocs helyzetet?
Szerintünk nem! Miért?
Az orvostudomány egy a 19. század végén megjelent felfedezése a berlini anatómus és sebész Julius Wolff nevéhez fűződik, aki felfedezte, hogy a csontok a terheléseknek megfelelően átépülnek. Így, ha hosszútávon túlterhelésnek van kitéve egy csont, akkor megváltozik formája. Logikusan kikövetkeztethető, hogy a kóros terhelések következtében deformálódott ízületet, nem tudunk a csontokra, illetve röntgenfelvételekre támaszkodva, megbízható módon a megfelelő helyzetbe hozni, tehermentesíteni.
Tehát más megközelítésre van szükség.
6. A mi megközelítésünk
Mi, a módszerünket „Testi kiegyensúlyozás” névre kereszteltük. Ez egy saját fejlesztés és megközelítése alapjaiban különbözik, sok állkapocsízületi kezelési módszertől.
Testi kiegyensúlyozás
A kezelés alapját az izmok kilazítása, megfelelő szimmetriájának helyreállítása jelenti.
Mik mozgatják ugyanis a csontokat? Az izmok! Sőt mi több, az izmok felelnek a csontok helyzetének fenntartásáért is. Így például akár jó, akár rossz, görnyedt testtartásunk van, mindkét helyzet fenntartásáért az izmok felelnek. Ugyanis nyugalmi helyzetben is dolgoznak az izmok, pontosan azért, hogy helyben tartsák a testünk különböző részeit. Ezt a nyugalomban végzett munkát nevezzük izomtónusnak.
Ha el tudjuk érni, hogy a testünk izmai kilazuljanak és újra egy nyugalmi izomtónusba kerüljenek, akkor a csontokról is tudhatjuk, hogy nagyon nagy valószínűséggel, ideális helyzetbe kerültek.
Ez az, aminek az elérést megcélozzuk módszerünkkel, hogy az állkapocs fájdalom és az állkapocs ízületi problémák megszűnhessenek.
Cikket írta: Dr. Kovács Sebastian (fogorvos)
Felhasznált szakirodalom: -National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine. 2020. Temporomandibular Disorders: Priorities for Research and Care. Washington, DC: The National Academies Press.https://doi.org/10.17226/25652
-Schiffman E, Ohrbach R, Truelove E, et al. Diagnostic Criteria for Temporomandibular Disorders (DC/TMD) for Clinical and Research Applications: recommendations of the International RDC/TMD Consortium Network* and Orofacial Pain Special Interest Group†. J Oral Facial Pain Headache. 2014;28(1):6-27. doi:10.11607/jop.1151
.
Nézd meg videónkat!
Te is állkapocsízületi problémáktól szenvedsz?
Ne diagnosztizáld önmagad! Válaszold meg azt a 10 kérdést, amit a kutatók is használnak állkapocsízületi betegek szűrésére.* A kiértékelést kollégánk végzi, ingyenesen.
Szakmailag rólunk
2011-ben Kínában megalapították a Kovács féle központot, cégünk és módszerünk alapítójának Kovács Miklós Imrének neve alatt.
A képen a Zheijang Fogorvostudományi Egyetem Állkapocsízületi munkacsoportja látható, látogatáson a központban.
Mások mondták
Elhatároztam,ha lezárul a tesztidöszak és újra tudok fájdalom nélkül rágni, akkor írni fogok egy 5 csillagos értékelést. Nagyon sok tünetet produkáltam,ami nagyon nem volt kellemes. Az állapotfelmérés után nagyon bizakodó voltam,nagyon szimpatikus volt dr. Kovács Sebastian. Az elejétöl kezdve,hittem megbiztam benne,mindent érthetöen elmagyarázott. A testkiegyenlítés után már csökkent a fájdalom és napról napra jobb lett....már újra rágok fájdalom nélkül és 30 nap telt el a tartók hordása óta! Jelenleg tünetmentes vagyok :-) Szuper ,szimpatikus dokik :),nem féltem beülni a fogorvosi székbe. Mindent köszönök:-)
Üdvözlettel:
Szilvi
Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a helyre, mert itt megszüntették az állkapocs ízületi problémámat.
T. Emese
Több hónapja tartó panaszaimmal kerestem fel a Balance Dental Fogászati Rendelőt (Kiegyensúlyozott Fogművek Kft.).
Panaszaim között szerepelt a hosszú idő óta tartó fülfájás, nyakfájás, állkapocsfájdalom, nehézkes szájnyitás és rágás, folyamatos feszülő érzés az arcomban.
Szívből ajánlom mindenkinek, aki hasonló problémával küzd mint én, hogy keresse fel a Balance Dental Fogászatot, nekem nagyon pozitív tapasztalataim vannak velük kapcsolatban, panaszaim a kezelésnek köszönhetően megszűntek. Mind a rendelővel, mind az ott dolgozó orvosokkal és asszisztensekkel nagyon meg voltam elégedve, mindannyian kedvesek és segítőkészek voltak.
K. Barbara
Tudományos elismertség
A Kovács-féle állkapocsízületi kezelési módszer leírása és klinikai tesztje a világ egyik legrangosabb, fogászati és állkapocsízületi szaklapjában jelent meg 2023-ban, egyúttal a címlapot is megkapva.
Emellett 2023-ban a magyar Fül-Orr-Gégegyógyászat szaklapban is megjelent írásunk.
RÓLUNK
Tevékenységünket 2006-ban kezdtük, azóta több, mint 4000 ember járt már nálunk. Családi vállalkozás vagyunk, immár a második generációban. Folyamatosan bővülő csapatunkkal igyekszünk élen járni a szakterületünkön és olyan minőségben szolgáltatni, amelyre büszkék vagyunk.
