Állkapocs fájdalom, amit érdemes tudnod

Állkapocs kattogás, állkapocsízületi gyulladás, fájdalom a fül előtt az állkapocsban, fájdalom a rágóizmokban, szájnyitási nehezítettség. Mit jelentenek ezek?

Ahhoz, hogy megértsd ezeket és tudd, hogy mit lehet tenni ezzel érdemes néhány elemi dolgot megismerned tested ezen részéről, és a panaszok kialakulásának mechanizmusáról.

Ha ezzel a problémával küzdesz ez az oldal kiváló kiindulópont a tájékozódáshoz!

AdobeStock_366184030_edited.jpg

Állkapocs fájdalom - Amit tudnod kell!

ízület_edited.jpg

1. Az alapok

Az állkapocs ízületünk a fülünk előtt elhelyezkedő ízület, tehát egy olyan része a testünknek, ahol két csont találkozik egymással, mégpedig úgy, hogy a csontok el tudnak mozdulni egymáshoz képest, hogy így mozgás jöjjön létre.

 

Az állkapocs ízület esetén ez a mozgás a rágást és a beszédet jelenti a legfőképp. Az egyik csont a koponyánk, a másik pedig az állkapcsunk. Az ízület homorú részét, amely a koponyánknak része az ízületi vápa, míg a domború rész az állkapocs csontunk vége, az ún. fejecs.

 

Különlegessége ennek az ízületnek, hogy nagyon laza, tehát a tér minden irányába engedi az állkapcsunkat mozogni, és így nem csak nyitni-csukni tudunk a szánkkal, hanem az állkapcsunkat minden irányba mozgatva, tudjuk megrágni az ételt.

 

Viszont pont ez a tulajdonsága okozza a sérülékenységét is!

Konzultálj orvosunkkal, ingyen!

 

Naponta több ezer alkalommal zárjuk össze a fogainkat, akár a saját nyálunk lenyelése során, akár a fogaink ösztönös összeszorításakor vagy evéskor. Amikor összezárjuk a fogainkat az állkapcsunk olyan helyzetbe jut, amit az alsó-felső fogaink egymással érintkezve diktálnak.

 

Ha viszont a fogaink elkopnak és így alacsonyabbak lesznek, hirtelen jobban össze tudjuk zárni a fogazatunkat. A fogaink eredeti magassága az állkapcsunkat a megfelelő helyzetben tartotta. Kopottan viszont már közelebb kerül az állkapocs a koponyánkhoz.

 

Mivel jár ez?

Azt a pici, de nagyon mozgékony ízületet jóval nagyobb erő éri. Az ízület túlterhelése pedig kattogáshoz vezethet. Persze a testünk nem akarja tönkre tenni az ízületet, így ránk erőlteti, hogy kíméljük. Kevésbé leszünk képesek kinyitni a szánkat vagy különböző irányokba elmozdítani az állkapcsunkat.

 

Hogyan éri ezt el a testünk? Görcsössé, feszessé válnak a környező izmok így mozgáskorlátozottság alakul ki. Az izmok fájdalma pedig, ami akár fejfájás vagy nyakfájás formájában is megnyilvánulhat csak a tünet.

állkapocsízületi probléma.jpg
fej és nyakizmok.jpeg

2. Az állkapocsízület részei

Az állkapocsízületen kívül, tehát fontos tényezők még a fogak, valamint az izmok is. Ez a hármas együtt képezi a rágószervet, ami egy összefoglaló név ezekre. Nézzük ezeket picit részletesebben.

Ha az izmokról beszélünk, tudni kell azt, ami fölött még szakmabeliek is hajlamosak átsiklani. A rágószervünknek ugyanis több, mint 16 pár izom a része!

 

Ha megnézed ezt a képet látod, hogy a nyakizmok többsége, amelyek a fejtartásunkért felelősek is részesei a rendszernek. A halántékunkon, az állkapcsunk külső és belső oldalán, az állkapcsunk alatt, a nyaki gerincünk előtt is találhatóak izmok, illetve a fülünk mögül a mellkasunkhoz ívelő izmot is találunk itt. Így már érthetővé válik, hogy az állkapocsízületi problémák sokszor miért nem csak egy szerény kattogás formájában nyilvánulnak meg.

 

Azután itt az ízületünk, aminél az állkapocsízületünk és a koponyánk találkozik, a fülünk előtt. Ebben egy pici „párna” is található, ami egy porc és hozzájárul ahhoz, hogy az állkapcsunk ilyen sokféle mozgásra legyen képes, viszont, ha összenyomódik akkor hamar ki tud „csúszni” a két csont közül és jellegzetesen állkapocs kattogással járhat, rosszabb esetben pedig már inkább egy dörzsölődésre emlékeztető hang jelentkezhet.

A fogazatunkat, tehát a fogaink összességét pedig nem valószínű, hogy be kell mutatni bárkinek. Ez az, ami a legkuszább tud lenni, ami szinte egyikünkben sincs meg eredeti állapotában (tömések, fogpótlások, fogkoronák következtében) és sokaknál elég kopott is.

Konzultálj orvosunkkal, ingyen!

állkapocs porc előrecsúszás.jpg
trigger_pont_rajz_2.png

3. Állkapocsízületi betegségek

Három fő típusról beszélhetünk:

-Az izmokat érintő állkapocsízületi betegség: Ez a leggyakrabban előforduló állkapocsízületi betegség. Jellemző, hogy a fej-nyak izmokban érzékeny, görcsös csomók találhatóak, illetve az izmok fájdalmasak lehetnek.

 

Az érzékeny csomók ún. trigger pontok. A trigger az angolból jön és a puska ravaszát jelenti. Ezek olyan csomók az izmokban amik érzékenyek, fájdalmasak és van olyan fajtájuk amikre jellemző, hogy amikor megnyomjuk őket az egy távolabbi helyen fájdalmat válthat ki, tehát kisugárzik a fájdalom.

 

-Az ízületen belüli porc kényszerhelyzetével járó állkapocsízületi betegség:

Ez a forma gyakran az állkapocs kattogásával jár, rosszabb esetben nincs kattogás, viszont az érintett személy szájnyitása jelentősen korlátozottá válik.

 

Mitől alakul ki a kattogás? Az ízületben található kis porc összezárt fogak mellett előre van préselődve, tehát nincs ott ahol lennie kéne, a két csont között. Amikor viszont kinyitja az érintett személy a száját a porc hirtelen „visszaugrik” a helyére. Ez a „visszaugrás” jár hanggal. Persze gondolhatjuk, hogy mennyire egészséges egy porcnak, ha folyamatosan ki-be préselődik.

 

Az izmok gyorsan regenerálódnak, a porc viszont szinte teljesen képtelen a regenerációra, mivel erek alig futnak benne. Kezdetben tehát egy kattogó hangot hallhatunk az érintett ízületben.

Előfordul, hogy javul az állapot viszont az ellenkezője is bekövetkezhet. Mégpedig a kattogás megszűnhet, mivel a porc már nem tér vissza minden szájnyitás alkalmával a megfelelő helyére.

AdobeStock_366184097_edited.jpg
AdobeStock_366184097_edited.jpg

Ilyenkor a porc folyamatosan egy kényszerhelyzetben van, kiszorítva eredeti helyéről. Ez egy előrehaladottabb állapot, mely járhat heveny tünetekkel, de lehet hosszú lefolyású, viszonylag kevés panasszal. A heveny tünetek esetén az érintett személynél szájzár alakulhat ki, illetve erős fájdalommal jár. Hosszabb lefolyású, krónikus formája esetén viszont csak enyhébb szájnyitási korlátozottság lép fel. Bizonyos irányba a személy nem tudja eltolni az állkapcsát, mozgása korlátozott.

-Az egész ízületet érintő állkapocsízületi betegség: Ebbe a csoportba az ízület gyulladásával, illetve súlyos kopásával járó állapotok tartoznak. Több alcsoport tartozik ide, amelyekben van, amelynél nincs fájdalom, viszont az ízületben a két csont már egymáson csúszik, a porcos részek mind kikoptak, így pedig egy hóropogáshoz vagy homokszemek dörzsöléséhez hasonló, igen furcsa zajjal jár az állkapocs mozgatása. Az is ebbe a csoportba tartozik, amikor nincs ilyen hang, csupán ízületi fájdalom áll fenn, mely az állkapocs ízületből származik.

4. Tünetei

A tünetek tárháza igen széles, a teljesség igénye nélkül:

  • állkapocsízületi fájdalom

  • kattogó vagy sercegő hang az állkapocs mozgatásakor

  • fájdalom a rágóizmokban vagy a fej-nyak izmokban

  • szájnyitási korlátozottság/fájdalmas szájnyitás

  • fejfájás

  • fülzúgás, füldugulás

  • arcfájdalom

  • nyakfájás

  • kéz-, ujjzsibbadás

  • gerinc problémák

  • előre esett fejtartás

  • ízületi panaszok

Hozzá kell tenni, hogy a különféle testi problémákkal oda-vissza kapcsolata lehet az állkapocsízületi problémáknak. Így más betegség kiválthatja vagy más beteg kiváltója is lehet.

shutterstock_1537703249.jpg
 
Prescription Drugs

5. Kezelés

A probléma lehet, hogy megszűnik magától, de nem ritkán kezelésre van szükség.

Szóba jöhetnek ugyan fájdalomcsillapító, izomlazító gyógyszerek, de ezek csak a tüneti terápia részét képezhetik. A mi szakmai irányelvünk, hogy fájdalomcsillapítók hosszútávú adagolása helyett, inkább az ok megszüntetését igyekezzük elérni. Ha a rágószerv részei, tehát a fogazat, az állkapocs ízület, a fej-nyak izmok nincsenek egymással összhangban, az akadályát képezheti a tünetek javulásának. A kezelés persze mindig személyre szabott.

Milyen kezelési formák léteznek?

A tünetek enyhítésére javasolhatnak gyógytornát, fizioterápiát (ezek fizikai módszerekkel, pl. lézerfényes stimulációval vagy elektromos izomrelaxációval történő kezelést jelentenek), viselkedésterápiát vagy sínterápiát.

 

Sínterápia

Mit jelent a sínterápia? A sínterápia egy több, mint százéves múltra visszatekintő kezelési módja az állkapocsízületi problémáknak. Mi az alapelképzelés mögötte? Az alsó vagy felső fogívre egy rendszerint műanyagból készült, patkó alakú készüléket gyártanak, melyet a személy ráhúzhat a fogaira. A sín az alatta lévő fogakat körülöleli, ezáltal megkapaszkodva, hogy használat közben ne essen le. Legfontosabb felszíne a teteje, tehát az a rész, amely az ellenoldali (felső vagy alsó) fogak felé néz. Nagyon leegyszerűsített, de szemléletes példával úgy lehet ezt elmagyarázni, hogy ha valakinek a jobb oldali fogai nagyon le vannak kopva, míg a bal oldaliak csak kicsit kopottak, akkor az állkapcsa is ferde ennek a személynek. Így az állkapocsízületek is aszimmetrikus terhelést kapnak, a jobb oldali ízületben pedig nagy eséllyel panaszok jelennek meg. Elméletileg, ha egy olyan sínt készítenénk, amely a jobb és bal oldali fogak magasságát kiegyenlíti (a mi példánknál a jobb oldali fogakat jobban, míg a baloldaliakat kevésbé hosszabbítja meg) akkor az állkapocs helyes tartása, ezzel pedig az ízület és a fogak megfelelő terhelése is helyreáll.

Az elképzelés nagyon is logikusnak hangzik, de miért van mégis az, hogy néhány páciens egy szatyornyi „harapásemelő sínnek” keresztelt műanyaggal jár fogorvosról fogorvosra és mégsem szűntek meg a panaszai?

sín nélkül és sínnel.png

Pácienseink mondták:

Elért eredmények:

"Állkapocs- problémák, feszülés (ízületi), melléharapás csaknem teljes megszűnése.

 

Az eszköz viselésekor csak nagyon elvétve jelentkezik a gerinc-fájdalom. Ha hosszabb ideig nem viselem, akkor visszatér." A. A.

Doctor Examining CT Scan

Honnan tudja bárki, hogy mi az állkapocsnak az ideális helyzete? Honnan tudja megmondani egy fogorvos, hogy „ez az ideális állkapocshelyzet”? Talán röntgenfelvételek vagy CT felvételek alapján kellene megállapítani a megfelelő helyzetet állkapocs helyzetet? Szerintünk nem! Miért?
Az orvostudomány egy a 19. század végén megjelent felfedezése a berlini anatómus és sebész Julius Wolff nevéhez fűződik, aki felfedezte, hogy a csontok a terheléseknek megfelelően átépülnek. Így, ha hosszútávon túlterhelésnek van kitéve egy csont, akkor megváltozik formája. Logikusan kikövetkeztethető, hogy a kóros terhelések következtében deformálódott ízületet, nem tudunk a csontokra, illetve röntgenfelvételekre támaszkodva, megbízható módon a megfelelő helyzetbe hozni, tehermentesíteni.

Tehát más megközelítésre van szükség.

6. A mi megközelítésünk

Mi, a módszerünket „Testi kiegyensúlyozás” névre kereszteltük. Ez egy saját fejlesztés és megközelítése alapjaiban különbözik, sok állkapocsízületi kezelési módszertől.

A kezelés alapját az izmok kilazítása, megfelelő szimmetriájának helyreállítása jelenti. Mik mozgatják ugyanis a csontokat? Az izmok! Sőt mi több, az izmok felelnek a csontok helyzetének fenntartásáért is. Így például akár jó, akár rossz, görnyedt testtartásunk van, mindkét helyzet fenntartásáért az izmok felelnek. Ugyanis nyugalmi helyzetben is dolgoznak az izmok, pontosan azért, hogy helyben tartsák a testünk különböző részeit. Ezt a nyugalomban végzett munkát nevezzük izomtónusnak.

Ha el tudjuk érni, hogy a testünk izmai kilazuljanak és újra egy nyugalmi izomtónusba kerüljenek, akkor a csontokról is tudhatjuk, hogy nagyon nagy valószínűséggel, ideális helyzetbe kerültek.

Ez az, aminek az elérést megcélozzuk módszerünkkel.

Miután ez megtörtént fogjuk tudni, hogy egy a fogakra készített sínnek hol, mekkora részt kell pótolni a fogakból, melyik fogat, mennyire kell „meghosszabbítani”, hogy az állkapocs az ideális helyzetébe kerüljön.

Cikket írta: Dr. Kovács Sebastian (fogorvos)

Konzultálj orvosunkkal, ingyen!

Felhasznált szakirodalom: -National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine. 2020. Temporomandibular Disorders: Priorities for Research and Care. Washington, DC: The National Academies Press.https://doi.org/10.17226/25652

-Schiffman E, Ohrbach R, Truelove E, et al. Diagnostic Criteria for Temporomandibular Disorders (DC/TMD) for Clinical and Research Applications: recommendations of the International RDC/TMD Consortium Network* and Orofacial Pain Special Interest Group†. J Oral Facial Pain Headache. 2014;28(1):6-27. doi:10.11607/jop.1151

.

ízület izmok fogak összhangban.png
 

Szakmailag rólunk

2011-ben Kínában megalapították a Kovács féle központot.

A képen a Zheijang Fogorvostudományi Egyetem Állkapocsízületi munkacsoportja látható, látogatáson a központban.

2021-11-07_12h41_06.png

Te is állkapocsízületi problémáktól szenvedsz?

Ne diagnosztizáld önmagad! Válaszold meg azt a 10 kérdést, amit a kutatók is használnak állkapocsízületi betegek szűrésére.* A kiértékelést szakértőnk végzi, ingyenesen.

Nehezedre esik a szádat nagyra nyitni?
Szokott fájni a füled vagy szoktál fájdalmat érezni azon a területen (az állkapocsízületednél)?
Nehézséget okoz az állkapcsod oldalra (jobbra-balra) mozgatása?
Észrevettél valaha hangokat az állkapocsízületedben miközben rágtál vagy kinyitottad a szádat?
Érzel fáradást vagy fájdalmat az izmaidban, amikor rágsz?
Van olyan szokásod, hogy a fogaidat szorítod vagy csikorgatod?
Gyakran fáj a fejed?
Érzel olyat, hogy az alsó és felső fogaid nem találkoznak jól egymással?
Szokott fájni a nyakad vagy előfordul, hogy merev a nyakad?
Saját magad feszült (ideges) személynek tartod?
 
rolunk_02_edited.jpg

RÓLUNK

Tevékenységünket 2006-ban kezdtük, azóta több, mint 4000 ember járt már nálunk. Családi vállalkozás vagyunk, immár a második generációban. Folyamatosan bővülő csapatunkkal igyekszünk élen járni a szakterületünkön és olyan minőségben szolgáltatni, amelyre büszkék vagyunk.