import { local } from 'wix-storage';
$w.onReady(function () {
// Check URL for GCLID and store it
let url = new URL(window.location.href);
let gclid = url.searchParams.get('gclid');
if (gclid) {
local.setItem('gclid', gclid);
}
});
console.log
Állkapocs kattogás, állkapocsízületi gyulladás, fájdalom a fül előtt az állkapocsban, fájdalom a rágóizmokban, szájnyitási nehezítettség. Mit jelentenek ezek?
Ahhoz, hogy megértsd ezeket és tudd, hogy mit lehet tenni ezzel érdemes néhány elemi dolgot megismerned tested ezen részéről, és az állkapocs fájdalom kialakulásáról.
Az állkapocs felépítése
Az állkapocsízületünk pontosan a fülünk előtt elhelyezkedő ízület, mely összeköti az állkapcsot a koponyával és lehetővé teszi, hogy rágjunk, beszéljünk, ásítsunk.
Az állkapocs ízület jellemzői
Különlegessége ennek az ízületnek, hogy nagyon laza, tehát a tér minden irányába engedi az állkapcsunkat mozogni, és így nem csak nyitni-csukni tudjuk a szánkat, hanem az állkapcsunkat minden irányba mozgatva fel tudjuk őrölni az ételt. Ez azt jelenti, hogy az ízület nem csak forgó mozgást végez, hanem csúszó mozgást is. Viszont pont ez a tulajdonsága okozza a sérülékenységét is!
Az ízület felépítése
Tudni kell továbbá, hogy az ízület hogyan is épül fel.
Az ízületet egyrészt az állkapcsod, másrészt pedig a koponyád alkotja, ezek találkozásáról beszélünk. A kettő csont között található még egy porc is, amely az ízület normál mozgásában fontos.
Sajnos előfordul, hogy ez az említett porc egy idő után kicsúszik a helyéről és panaszokhoz vezethet, de erről még később bővebben is beszélünk.
A rágóizmok
Egy másik rész, amit ismernünk kell a rágóizomzat. Ezek azok, amelyek az állkapcsodat mozgatják. Ha megnézed az alábbi képet feltűnik, hogy állkapcsot mozgató izmokat nem csak a koponyán, hanem a nyakon is találunk.
A nyakizomzat nagy része szoros koordinációban működik az állkapcsoddal, egymásra kölcsönös hatást gyakorolva.
Az állkapocsízületi betegség csoportjai
Három fő típusról beszélhetünk az állkapocs ízületi rendellenesség kapcsán.
Az izmok problémája
Ez az állkapocsízületi betegség a leggyakrabban fordul elő és köznyelven rágóizom gyulladásnak is szoktuk nevezni.
Jellemző, hogy a fej-nyak izmokban érzékeny, görcsös csomók találhatóak, illetve az izmok fájdalmasak lehetnek. Az érzékeny csomók ún. trigger pontok, aminek megnyomása erős fájdalmat okoz.
A trigger az angolból jön és a puska ravaszát jelenti. Ezek olyan csomók az izmokban amik érzékenyek, fájdalmasak és van olyan fajtájuk amikre jellemző, hogy amikor megnyomjuk őket az egy távolabbi helyen fájdalmat válthat ki, tehát kisugárzik a fájdalom.
TIPP: NÉZD MEG VIDEÓNKAT A RÁGÓIZOM GYULLADÁSRÓL!
Probléma a porc kényszerhelyzete miatt
Ez a probléma gyakran az állkapocs kattogásával jár, de rosszabb esetben az is előfordulhat, hogy nincs is már kattogás.
Mi okozza a kattogást?
Az ízületben található kis porc összezárt fogak mellett előre van préselődve, tehát nincs ott ahol lennie kéne, a két csont között. Amikor viszont kinyitja az érintett személy a száját a porc hirtelen „visszaugrik” a helyére. Ez a „visszaugrás” jár hanggal.
Hova vezet?
Az izmok gyorsan regenerálódnak, a porc viszont szinte teljesen képtelen a regenerációra, mivel erek alig futnak benne. Kezdetben tehát egy kattogó hangot hallhatunk az érintett ízületben. Előfordul, hogy javul az állapot viszont az ellenkezője is bekövetkezhet.
Mégpedig a kattogás megszűnhet, mivel a porc már nem tér vissza minden szájnyitás alkalmával a megfelelő helyére. Ilyenkor következik be a dörzsőlő, furcsa hang, ami az ízület súlyos kopására utalhat. Hosszútávon az ízület mozgása beszűkülhet, azaz szájnyitási korlátozottság alakulhat ki és fokozódhat az állkapocs fájdalom.
Nézd meg videónkat, hogy még jobban megértsd a témát.
Az ízület egyéb megbetegedései
Felmerülhet a kérdés, hogy miért van két csoport is az ízületi fajtából. Az előző ponthoz kifejezetten azok az állkapocs betegségek tartoztak, ahol az ízületben lévő porc van valamilyen irányba elcsúszva. Az "egyéb" csoportba azok a fajták tartoznak, ahol nem feltétlenül van elcsúszva a porc - habár előfordulhat, hogy ez az állapot is fennáll. A legjelentősebb fajta állkapocsízületi betegség, amely ide tartozik az állkapocsízületi gyulladás. Ennek jellemző tünetei, hogy pontosan a fül előtti részen érezhető fájdalom. Ilyenkor az ízület rendszerint duzzadt, nyomásra érzékeny és akár bőrpír is megjelenhet.
A másik ide tartozó típus az ízületi kopás. Ennek jellegzetessége az a korábban már említett dörzsölő, hóropogáshoz hasonló hang.
Az állkapocsízület gyulladásáról ebben a videóban tudhatsz meg többet:
Állkapocs fájdalom oka
Az állkapocs fájdalom oka általában visszavezethető az állkapocs kóros tartására. Ez alatt azt értjük, hogy akár fogászati beavatkozásokból eredően (foghúzások, fogszabályozás, fogpótlások), akár pedig a növekedés során fellépett problémák miatt, az állkapocs egy olyan helyzetbe került, amely kóros terhelést ró az izmokra, illetve állkapocsízületekre.
Egyéb okai bizonyos rossz szokások lehetnek, mint például a túlzott rágógumi fogyasztás, körömrágás. Illetve nagymértékű stressz, éjszakai fogcsikorgatás is hozzájárulhat az ízületi problémák kialakulásához.
Tudjuk, hogy ebből még nem teljesen érthető, hogy mi is a probléma oka. Ebben a videóban viszont egy élő demonstrációval igyekeztünk szemléltetni az összefüggéseket!
Tünetek
A panaszok tárháza igen széles, a teljesség igénye nélkül:
állkapocsízületi fájdalom, kattogás
fájdalom a rágóizmokban vagy a fej-nyak izmokban
szájnyitási korlátozottság/fájdalmas szájnyitás
rágási nehezítettség
fejfájás
fülzúgás, füldugulás
arcfájdalom
nyakfájás
kéz ujj zsibbadás
gerinc problémák
előre esett fejtartás
Hozzá kell tenni, hogy a különféle testi problémákkal oda-vissza kapcsolata lehet az állkapocsízületi problémáknak. Így más betegség kiválthatja vagy más beteg kiváltója is lehet.
TIPP: NÉZD MEG VIDEÓNKAT, AMIBEN TELJES KÉPET KAPSZ AZ ÁLLKAPOCS BETEGSÉGEKRŐL.
Hogyan lehet kezelni az állkapocs ízületi problémát?
A probléma lehet, hogy megszűnik magától, de nem ritkán kezelésre van szükség. Szóba jöhetnek ugyan fájdalomcsillapító, izomlazító gyógyszerek, de ezek csak a tüneti terápia részét képezhetik.
A mi szakmai irányelvünk, hogy fájdalomcsillapítók hosszútávú adagolása helyett inkább az ok megszűntetését igyekezzük elérni. Bizonyos orvosoknál előfordul, hogy a bölcsességfogak eltávolítását vagy fogszabályozással való kezelést javasolnak, de ezek ellentmondanak az érvényben lévő szakmai irodalomnak és nem javasoltak.
Ha a rágószerv részei, tehát a fogazat, az állkapocsízület, a fej-nyak izmok nincsenek egymással összhangban, az akadályát képezi a tünetek javulásának. A kezelés persze mindig személyre szabott.
Milyen kezelési formák léteznek?
A tünetek enyhítésére javasolhatnak gyógytornát, fizioterápiát (ezek fizikai módszerekkel, pl. lézerfényes stimulációval vagy elektromos izomrelaxációval történő kezelést jelentenek), viselkedésterápiát vagy harapásemelő sínt.
Harapásemelő sín
Mit jelent a harapásemelő sín vagy más néven sínterápia?
A sínterápia egy több, mint százéves múltra visszatekintő kezelési módja az állkapocsízületi problémáknak. Valamelyik oldali fogazatodra (alsó vagy felső) egy átlátszó műanyagból készült eszközt helyeznek. Ez megváltoztatja a fogaid formáját és hosszát, ezáltal pedig azt ahogyan összezáródik a fogsorod. Ahogy egy talpbetét megváltoztatja a lábadat érő nyomást, így egy harapásemelő sín megváltoztatja a fogaidat, illetve az állkapocsízületeidet érő erőket. Ezzel hivatott az állkapocs fájdalmát megszüntetni.
Mi hogyan csináljuk?
Mi a módszerünket „Testi kiegyensúlyozás” névre kereszteltük. Ez egy saját fejlesztés és megközelítése alapjaiban különbözik sok állkapocsízületi kezelési módszertől. A kezelés alapját az izmok kilazítása, megfelelő szimmetriájának helyreállítása jelenti.
Mik mozgatják ugyanis a csontokat? Az izmok!
Sőt mi több, az izmok felelnek a csontok helyzetének fenntartásáért is. Így például akár helyes testtartásunk, akár pedig rossz, görnyedt testtartásunk van, mindkét helyzet fenntartásáért az izmok felelnek. Ugyanis nyugalmi helyzetben is dolgoznak az izmok, pontosan azért, hogy helyben tartsák a testünk különböző részeit. Ezt a nyugalomban végzett munkát nevezzük nyugalmi izomtónusnak.
Ha el tudjuk érni, hogy a testünk izmai kilazuljanak és újra egy nyugalmi izomtónusba kerüljenek, akkor a csontokról is tudhatjuk, hogy nagyon nagy valószínűséggel ideális helyzetbe kerültek.
Ez az, aminek az elérést megcélozzuk módszerünkkel.
Miután ez megtörtént fogjuk tudni, hogy egy a fogakra készített sínnek hol, mekkora részt kell pótolni a fogakból, melyik fogat, mennyire kell „meghosszabbítani”, hogy az állkapocs az ideális helyzetébe kerüljön.
TIPP: 3 GYAKORLAT ÁLLKAPOCS FÁJDALOM ESETÉRE
Te is állkapocsízületi problémáktól szenvedsz? Ne diagnosztizáld önmagad!
Válaszold meg azt a 10 kérdést, amit a kutatók is használnak állkapocsízületi betegek felismerésére.* A kiértékelést szakértőnk végzi ingyenesen.
*A kérdőív a Fonseca állkapocsízületi index magyar fordítású változata.
Források:
Comments