Állkapocs fájdalom: Amit tudnod kell.

Állkapocs kattogás, állkapocsízületi gyulladás, fájdalom a fül előtt az állkapocsban, fájdalom a rágóizmokban, szájnyitási nehezítettség. Mit jelentenek ezek?


Ahhoz, hogy megértsd ezeket és tudd, hogy mit lehet tenni ezzel érdemes néhány elemi dolgot megismerned tested ezen részéről, és a panaszok kialakulásáról.


Részek:

1. Az alapok

2. Az állkapocsízületi betegség csoportjai

3. Állkapocs fájdalom oka

4. Tünetei

5. Elérhető kezelések típusai, áttekintése

6. A mi megközelítésünk


1. Az alapok


Az állkapocsízületünk pontosan a fülünk előtt elhelyezkedő ízület, mely összeköti az állkapcsot a koponyával és lehetővé teszi, hogy rágjunk, beszéljünk, ásítsunk.

Különlegessége ennek az ízületnek, hogy nagyon laza, tehát a tér minden irányába engedi az állkapcsunkat mozogni, és így nem csak nyitni-csukni tudjuk a szánkat, hanem az állkapcsunkat minden irányba mozgatva fel tudjuk őrölni az ételt. Ez azt jelenti, hogy az ízület nem csak forgó mozgást végez, hanem csúszó mozgást is. Viszont pont ez a tulajdonsága okozza a sérülékenységét is!



állkapocs ízület részei

2. Az állkapocsízületi betegség csoportjai

Két fő típusról beszélhetünk:

-Az izmokat érintő állkapocsízületi betegség: Ez a leggyakrabban előforduló állkapocsízületi betegség. Köznyelven rágóizom gyulladásnak is szokták nevezni.

Jellemző, hogy a fej-nyak izmokban érzékeny, görcsös csomók találhatóak, illetve az izmok fájdalmasak lehetnek. Az érzékeny csomók ún. trigger pontok.

A trigger az angolból jön és a puska ravaszát jelenti. Ezek olyan csomók az izmokban amik érzékenyek, fájdalmasak és van olyan fajtájuk amikre jellemző, hogy amikor megnyomjuk őket az egy távolabbi helyen fájdalmat válthat ki, tehát kisugárzik a fájdalom.

rágóizom gyulladás

-Ízületi megbetegedéssel járó forma: Ez a forma gyakran az állkapocs kattogásával jár, de rosszabb esetben lehet, hogy nincs már kattogás. Mitől alakul ki a kattogás? Az ízületben található kis porc összezárt fogak mellett előre van préselődve, tehát nincs ott ahol lennie kéne, a két csont között.

Amikor viszont kinyitja az érintett személy a száját a porc hirtelen „visszaugrik” a helyére. Ez a „visszaugrás” jár hanggal.


Az izmok gyorsan regenerálódnak, a porc viszont szinte teljesen képtelen a regenerációra, mivel erek alig futnak benne. Kezdetben tehát egy kattogó hangot hallhatunk az érintett ízületben. Előfordul, hogy javul az állapot viszont az ellenkezője is bekövetkezhet.

Mégpedig a kattogás megszűnhet, mivel a porc már nem tér vissza minden szájnyitás alkalmával a megfelelő helyére. Ilyenkor következik be a dörzsőlő, furcsa hang, ami az ízület súlyos kopására utalhat.

Hosszútávon az ízület mozgása beszűkülhet, azaz szájnyitási korlátozottság alakulhat ki.


Nézd meg videónkat, hogy mégjobban megértsd a témát.


3. Állkapocs fájdalom oka

Az állkapocs fájdalom oka általában visszavezethető az állkapocs kóros tartására. Ez alatt azt értjük, hogy akár fogászati beavatkozásokból eredően (foghúzások, fogszabályozás, fogpótlások), akár pedig a növekedés során fellépett problémák miatt, az állkapocs egy olyan helyzetbe került, amely kóros terhelést ró az izmokra, illetve állkapocsízületekre.

Egyéb okai bizonyos rossz szokások lehetnek, mint például a túlzott rágógumi fogyasztás, körömrágás. Illetve nagymértékű stressz, éjszakai fogcsikorgatás is hozzájárulhat az ízületi problémák kialakulásához.



4. Tünetei

A tünetek tárháza igen széles, a teljesség igénye nélkül:

-állkapocsízületi fájdalom, kattogás

-fájdalom a rágóizmokban vagy a fej-nyak izmokban

-szájnyitási korlátozottság/fájdalmas szájnyitás

-fejfájás

-fülzúgás, füldugulás

-arcfájdalom

-nyakfájás

-kéz ujj zsibbadás

-gerinc problémák

-előre esett fejtartás

Hozzá kell tenni, hogy a különféle testi problémákkal oda-vissza kapcsolata lehet az állkapocsízületi problémáknak. Így más betegség kiválthatja vagy más beteg kiváltója is lehet.


5. Kezelés

A probléma lehet, hogy megszűnik magától, de nem ritkán kezelésre van szükség. Szóba jöhetnek ugyan fájdalomcsillapító, izomlazító gyógyszerek, de ezek csak a tüneti terápia részét képezhetik. A mi szakmai irányelvünk, hogy fájdalomcsillapítók hosszútávú adagolása helyett inkább az ok megszűntetését igyekezzük elérni.

Bizonyos orvosok előfordul, hogy a bölcsességfogak eltávolítását vagy fogszabályozással való kezelést javasolnak, de ezek ellentmondanak az érvényben lévő szakmai irodalomnak és nem javasoltak.

Ha a rágószerv részei, tehát a fogazat, az állkapocsízület, a fej-nyak izmok nincsenek egymással összhangban, az akadályát képezi a tünetek javulásának. A kezelés persze mindig személyre szabott.


Milyen kezelési formák léteznek?

A tünetek enyhítésére javasolhatnak gyógytornát, fizioterápiát (ezek fizikai módszerekkel, pl. lézerfényes stimulációval vagy elektromos izomrelaxációval történő kezelést jelentenek), viselkedésterápiát vagy harapásemelő sínt.


Ezek közül a harapásemelő sín az, amit szeretnék kicsit közelebbről bemutatni.

Mit jelent a harapásemelő sín vagy más néven sínterápia? A sínterápia egy több, mint százéves múltra visszatekintő kezelési módja az állkapocsízületi problémáknak. Valamelyik oldali fogazatodra (alsó vagy felső) egy átlátszó műanyagból készült eszközt helyeznek. Ez megváltoztatja a fogaid formáját és hosszát, ezáltal pedig azt ahogyan összezáródik a fogsorod. Ahogy egy talpbetét megváltoztatja a lábadat érő nyomást, így egy harapásemelő sín megváltoztatja a fogaidat, illetve az állkapocsízületeidet érő erőket. Ezzel hivatott az állkapocs fájdalmát megszüntetni.


harapásemelő sín


6. Mi hogyan csináljuk?

Mi a módszerünket „Testi kiegyensúlyozás” névre kereszteltük. Ez egy saját fejlesztés és megközelítése alapjaiban különbözik sok állkapocsízületi kezelési módszertől.

A kezelés alapját az izmok kilazítása, megfelelő szimmetriájának helyreállítása jelenti. Mik mozgatják ugyanis a csontokat? Az izmok!

Sőt mi több, az izmok felelnek a csontok helyzetének fenntartásáért is. Így például akár helyes testtartásunk, akár pedig rossz, görnyedt testtartásunk van, mindkét helyzet fenntartásáért az izmok felelnek.

Ugyanis nyugalmi helyzetben is dolgoznak az izmok, pontosan azért, hogy helyben tartsák a testünk különböző részeit. Ezt a nyugalomban végzett munkát nevezzük nyugalmi izomtónusnak.


Ha el tudjuk érni, hogy a testünk izmai kilazuljanak és újra egy nyugalmi izomtónusba kerüljenek, akkor a csontokról is tudhatjuk, hogy nagyon nagy valószínűséggel ideális helyzetbe kerültek.

Ez az, aminek az elérést megcélozzuk módszerünkkel.


Miut