Az orvostudomány mai állása szerint a migrénes fejfájás hátterében számos ok húzódhat meg, az öröklött (genetikai) tényezőktől kezdve, a gyógyszerek mellékhatásain át, a hormonális, illetve egyéb testi vagy lelki problémákig.
Néhány rendkívül érdekes és új aspektusból vizsgálódó kutatás szerint azonban a fogászati problémáknak is szerepük lehet a migrén kialakulásában.
Mi a migrén?
A migrén leggyakrabban előjel nélkül, hirtelen, rohamok formájában jelentkező, általában féloldali, ritkábban mindkét oldalt érintő, erőteljes fejfájás.
A migrénes roham akár havonta többször is jelentkezhet, és akár több órán, egész éjszakán, vagy napokon át tarthat.
A migrén tünetei
A migrén jellemző tünetei közé tartozik a lüktető fejfájás, ami általában csak egyik oldalon jelentkezik, és a beteg általában a fej mozgatása vagy terhelésekor súlyosbodik.
A migrén során jelentkezhetnek kísérő tünetek is, mint például a fény és hangérzékenység, amelyek miatt az érintettnek szüksége lehet a sötét és csendes környezetre. A migrénes rohamok tünete gyakran a hányinger, hányás is, ami gyengeséget, kimerültséget okozhat.
A migrén kezelése
A migrénes görcsökre oki terápia nincs. Az érintettek jelenleg csak a különböző fájdalomcsillapítókban bízhatnak a rohamok esetén. A tüneteket enyhítheti még a sötét, csendes szobában pihenés, ha a rohamok felerősödnek, de ez nem mindenki számára jelent megoldást.
Mik lehetnek a migrén okai?
A migrén okát sokan, sokféleképpen keresték már. A kiváltó ok néhányak szerint lehet genetikai tényező, hormonális változások, gyógyszerek vagy bizonyos élelmiszerek mellékhatásai, de egyesek szerint a lelki problémák is szerepet játszanak a migrén kialakulásában. Néhány kutatás kifejezetten a fogászati problémák és a migrénes rohamok közötti kapcsolatra irányult.
Úgy gondolom, érdemes ezeket is számba venni, amikor a heves fejfájásrohamok okát és hatékony kezelési módját keressük. Habár az is igaz, hogy az ez irányú kutatási anyagok kiértékelése vagy eredményeik ellátási folyamatba ültetése még nem történt meg.
Mi közük van a fogaknak a migrénhez?
A túlerőltetés, a húzódás vagy a rendellenes mozgás okozta izomgörcsök a testünk bármely pontján fájdalmasak lehetnek.
A migrénes rohamokkal küzdő embereknél pedig gyakran tapasztalható a koponya körüli izmok görcsössége, ami már önmagában is a fájdalom jelentős részéért felelhet, ugyanis a fájdalmas, görcsös izomcsomókba érzéstelenítő szert adva, a fejfájást jelentősen csökkenteni lehet. (1)
Mi állhat a görcsösség hátterében?
A test bármely pontján lévő izom túlterhelése tápanyag- és oxigénhiányt idéz elő az érintett izomban. A fejen található izmokkal sincs ez másképp.
Miért fárad el a fej izomzata, és hogyan terhelhető túl?
A megértés megkönnyítése érdekében először is vegyük át, hogy milyen izmok lehetnek érintettek:
● A halánték bőre alatt található halántékizom: az egyik legfontosabb izom, ami az állkapocs emeléséért, azaz a fogak összehúzódásáért felelős. Állandóan használatban van, amikor beszélsz, eszel valamit vagy épp összeszorítod, netán álmodban csikorgatod a fogad.
● Masszéter izom
● Fejbiccentő izom
● Nyakizmok
● Vállizmok
A legnagyobb probléma az, hogy a fent említett izmok könnyen túlerőltethetőek, de a test más részein található izmokkal (pl. vádli, négyfejű combizom, bicepsz, tricepsz stb.) ellentétben ezek nyújtása, illetve célzott ellazítása elmarad. Ez pedig fokozottan görcsössé és fájdalmassá teheti őket.
Hiányos fogazat és a migrén
A hiányos fogazat és a nem megfelelő, ezáltal a rágóizmokat rendszeresen túlerőltető fogazatzáródás is lehet a migrén, illetve még számos probléma kiváltó oka.
Ilyenkor ugyanis a fogak helyzete, záródása, formája nincs harmóniában a rágásért felelős izmokkal. Ennek szembetűnő jelei lehetnek a fogkopások, a fogtorlódások, a rohamosan romló fogak, az arcfájdalmak, az állkapocs-ízületi problémák, valamint a rágóizmok fájdalma és görcsössége.
A kattogó állkapocsízület is állhat a migrénes rohamok mögött
Az állkapocsízület a fül előtt helyezkedik el és összeköti az alsó állkapcsot a koponyával. Ez a legnagyobb mozgásszabadsággal rendelkező ízület az emberi testben, azaz normál esetben gyakorlatilag minden irányban mozgatható. Ez a mozgásszabadság azonban fokozottan sérülékennyé teszi.
Mit jelent ez?
Rágás közben a fogak egymáson való elmozdulása, siklása hatással van az ízület mozgására is. Már önmagában számos problémát okozhat, ha a fogak nem megfelelő helyzetben vannak, és az alsó fogsor nem illeszkedik jól a felsőhöz. A helyzet tovább fokozódik rágás közben. Az ételt ugyanis meg kell őrölni a fogakkal, amihez az állkapocs rendszeres összehúzódására van szükség. Ha az állkapcsok közötti záródás nem ideális, az rágás közben az alsó állkapocs végének rendellenes állását idézi elő, ami, ha rendszeresen előfordul, az ízület sérülését okozhatja.
Az izmok szerepe
Ennek jól érzékelhető jele az evés, ásítás vagy beszéd közben hallható jellegzetes kattogó, sercegő vagy zörgő hang. A sérülések elkerülése érdekében az állkapcsot mozgató izmok görcsössé és merevvé válhatnak, ezzel akadályozva az ízület mozgását és okozva annak további károsodását.
A probléma alapvetően nem az ízületnél és az izmoknál kezdődik, mégis ott jelentkezik, mivel az izmok folyamatosan többletmunkát végeznek azért, hogy megakadályozzák az ízület további károsodását.
Ezek is lehetnek a migrén okai
Több kutatást (2;3;4;5) is végeztek már korábban, amelyek középpontjában a fogazat záródásának helyreállítása és a migrénes rohamok gyakoriságának, illetve erősségének csökkenése közötti kapcsolat állt.
Az természetesen nem jelenthető ki, hogy minden migrénes roham fogazati eredetű, de érdemes ebben az irányban is vizsgálódni, különösen akkor, ha a korábbi migrénkezelési módszerek nem vezettek eredményre.
Migrén kezelése
Ha migrénes rohamok gyötörnek, első lépésként konzultálj a háziorvosoddal vagy a kezelőorvosoddal! Ha a szükséges vizsgálatok nem hoznak tartós megoldást, a fogazat, illetve a fej-nyak izmok érintettsége (vagy kizárása) egy részletes kivizsgálás keretében állapítható meg.
Állapotfelmérés a Balance Dental-nál
A vizsgálat során az összes számunkra fontos adatot kigyűjtjük. Ha pedig szükséged van a fej- és a nyaki izmok, valamint az állkapcsot mozgató izmok, esetleg az állkapocsízület és a fogazat záródásának helyreállítására, akkor arra is javaslatot teszünk.
Ezt követően 30 napos tesztidőszak alatt próbálhatod ki, hogy tényleg ez volt-e a háttérben.
Érdekel, hogy nálad lehet-e ilyen jellegű probléma a háttérben? Töltsd ki kérdőívünket ezen az oldalon!
